Köszönet nyilvánítás

Egyik nap az a fucsa ötletem támadt, hogy megemlítek néhány embert a weblapomon, akik önzetlenül hozzájárultak a sikereimhez. Ez nem jelenti azt, hogy mások nem tettek értem semmit, hanem azt mutatja, hogy ezek az emberek különösen sokat tettek értem:

Horti Attila

A Katona József Gimnáziumban osztályfőnököm és matematika tanárom volt. Azon tanárok egyike, aki szakmáját hivatásként kezelte, és mindent megtett a diákjaiért. Azt hiszem nemcsak én, hanem sokan mások is köszönettel tartoznak neki egykori osztályunkból.
Már nem emlékszem milyen alkalomból, kitettük a képét az oszályterem falára. Mivel a kép az én művem volt, még ma is megvan, gimnáziumi éveim után a szobám falára került. Másolat itt látható, amely egyébként Királyréten, az első osztálykirándulásunk alkalmával készült. A kép nagyon jól mutatja, hogy osztályfőnökünk, milyen jókedélyű, kedves ember volt.

Bányai Antal

Szintén a Katona József Gimnáziumban sajátítottam el szakmám alapjait. Persze nem órai munka keretében, hanem délután, iskola után, a számítástechnika teremben. Ez nem sikerült volna, ha nincs az akkori számítástechnikus, Bányai Antal. Az ő segítségével sok hasznos, gyakorlati dolgot ismertem meg. Akkoriban marattam első nyomtatott áramköri lemezemet, készítettem első erősítőmet, tákoltam össze stereo kazettás magnetofonomat, tanultam az assembly és a pascal programozás alapjait, melyek természetesen soha nem lettek volna sikeresek, az ő közreműködése nélkül. Ráadásul ezek azok a gyakorlati dolgok, amit egy gimnazista normál körülmények között nem tudna elsajátítani, nem is találkozna velük.
Nagy részben neki köszönhető, hogy egyetemi éveim alatt is gyakran tiszteletemet tettem egykori gimnáziumomban, és próbáltam segítséget nyújtani, amennyire tőlem tellett.

Dr. Ferencz Csaba

Talán még ma se lenne egyetemi diplomám, ha nem hoz össze a sors Dr. Ferencz Csabával. Először űrkutatás című választható tárgyat vettem fel nála. Ez nagyon vicces dolog volt, mert énnekem semmilyen vonzalmam nem volt már akkoriban a számításokhoz. Hiába jártam mat-fizes osztályba a gimiben, ez az egyetemen valahogy nem volt elegendő ahhoz, hogy el bírjam sajátítani a magasabb matemetika, fizika és az ehhez kapcsolódó szakmai tárgyak (hálózatok és rendszerek, valószínűségszámítás, elektromágneses terek, elektronika, szabályozástechnika, stb) feladatmegoldó kézségeit.
Ferencz Csaba azonban minden ehhez szükséges tudásnak birtokában volt, és nem is félt használni. A Farady rotációt a szemünk láttára, fejből vezette le órán. Ráadásul azon kevés egyetemi oktatók közé tartozott, aki még előadni, tanítani is tudott.
Amikor a műegyetemen már senki nem tudott/akart diplomatémát adni nekem, akkor ő volt az, aki segített megszerezni azt, és utána a konzulensi feladatokat is magára vállalta.


Vissza